Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 448 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-448
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péntek János

1990. január 25.

Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor írásában hangsúlyozta, hogy a magyarságnak joga van önálló iskolákra, melyeket sorra elvettek az előző időszakban. A mai kolozsvári 3. Számú Líceum /volt Piarista Gimnázium/ 1984-ig magyar volt, akkor helyeztek román osztályokat az iskolába, 1985-ben a Brassai Líceummal tették ugyanezt, 1988-ban számolták fel az utolsó magyar osztályokat az Ady-Sincai Líceumban. Most szeparatizmust emleget a román sajtó és érzékenységet. Bizonyára érzékeny ember volt Szabédi László, aki tanártársával, Csendes Zoltánnal öngyilkos lett 1959-ben, tiltakozásul az egyetem egyesítése ellen. Az egyesítés után a magyar tanszemélyzet lemorzsolódott, kiöregedett. Elképesztő Octavian Buracunak, a Nemzeti Megmentési Front Kolozs megyei elnökének a nyilatkozata /Adevarul - in Libertate, jan. 16./: "Valószínűleg idővel szükségessé válik némely intézkedéseket hozni, amelyek megnövelik a nemzetiségek jogait, de ezt fokozatosan kell megtenni, a meglevő helyzetek függvényében." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1990. május 17.

Kolozsváron márc. 18-án megalakult Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget /elnök: Pozsony Ferenc, titkár: Salat Zakariás Erzsébet/, a tiszteletbeli elnök Almási István és a következő szakosztályok megalakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Könczei Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. A társaság Sepsiszentgyörgyön tartotta második ülését. Elhatározták évkönyv kiadását, az egyes üléseken elhangzó tanulmányok megjelentetésére. Ennek szerkesztésére Péntek Jánost, Almási Istvánt és Keszeg Vilmost bízták meg. /Péter Sándor: Néprajzosok ülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

1990. május 20.

Dr. Péntek János, a kolozsvári Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék vezetője adott tájékoztatást a felvételiről. Tanszékük viszonylag önállóan állapította meg a kar struktúráját, az indítandó szakokat, szakpárosításokat, valamint az egyes szakok tantervét is. Javaslataikat a dékán bemutatta a minisztériumnak, s azt a minisztérium jóváhagyta. A leglényesebb, hogy a magyar most már nem idegen nyelv, ahogy eddig szerepelt a tantervekben. Amikor megalakul az önálló magyar egyetem, a magyar szakot változtatás nélkül át lehet venni. A tanszék mindössze 9 személyes, a finn vendégtanárral vannak tízen. Öt új tanárra van szükség. Negyven éves kiesés után újból indul a magyar néprajz szak. /Miklós László: Egy felvételi tájékoztató margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

1990. július 6.

Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének vezetője nyilatkozott a múltról, a tanszék fokozatos elsorvasztásáról. Régen két tanszék volt, külön nyelvészei és külön irodalmi, a kettőt a hetvenes évek elején egyesítették, ez összefügg a létszámcsökkentéssel. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt a tanszékem több mint harmincan voltak. Új doktorandusok nem iratkozhattak be, ehhez külön a megyei pártszervektől kellett engedélyt kérni, a dolgozatok megvédéséhez szintén engedély kellett. Öt évvel ezelőtt a magyar az idegen nyelv státusába került. Kevesen vannak. Az előző tanévet tizenketten kezdték, a tanév végén két kolléga bejelentette, hogy nyugdíjba vonul: B. Gergely Piroska, aki tanszékvezető volt az elmúlt években és Mitruly Miklós. A változások: saját tantervet állítottak össze, a magyar főszakon negyven helyet engedélyeztek, ehhez hozzá kell számítani a mellékszakokat. Jelenleg heten végeznek, a nappali tagozat teljes létszáma most 48 hallgató. /Krajnik-Nagy Károly: Mélypontról ? újjászületés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1991. február 13.

A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1991. március folyamán

Cs. Gyimesi Éva a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy amit átéltek 1989 végén, az "szubjektíve akkor is forradalom volt, hogyha utólag más derült ki róla." Azonban korán észrevette, hogy ez nem igazán forradalom. A megyei Nemzeti Megmentési Front tagjai közé visszaszivárogtak a régi struktúrák képviselői. Ott látta volt szekusát, akit azután nagy nehezen eltávolítottak, de azután visszajött, mint a Románok Világszervezetének egyik vezető tagja. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy 1983 óta nem élt benne az a félelem, ami azelőtt volt benne. Komoróczy Géza barátja, aki az ókori keleti nyelvek tanszékének vezetője Budapesten, még 1985-ben azt mondta neki, döntse el, mi akar lenni, tudós vagy politikus. Komoróczy értelmiségi ideálja az elkötelezetlen értelmiségi, aki nem ártja bele magát a politikába. Az RMDSZ tevékenységét illetően Cs. Gyimesi Éva szerint "nem vagyunk elég taktikusak és nem vagyunk elég rugalmasak." Szilágyi N. Sándornak van igaza, hogy "nem mehetünk mi semmire a romániai magyar kisebbségi érdekképviselet területén, hogy ha nem számolunk minden pillanatban azzal a mentalitással, azzal a politikai és történelmi hagyománnyal, amely a többségi nemzetre jellemző" Az egyetemen Péntek János tanszékvezetővel sokat tettek azért, hogy új kollégákkal bővíthessék a tanszéket. Örvendetes, hogy jelenleg az első évfolyamon 40 nappali és 25 levelező hallgatójuk van, több, mint amennyi az elmúlt négy évben volt összesen. Péntek Jánost és őt professzornak nevezték ki, emellett Cs. Gyimesi Éva doktorátus-vezetési jogot kapott, és öt doktorandust vett fel. /Mit is jelent 1990? Visky András beszélget Cs. Gyimesi Évával. = 2000 (Budapest), márc.

1991. június 21.

Péntek János tanszékvezető adott ismertetést: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékén három szakon biztosítják a képzést: magyar nyelv és irodalom /A szakon, első szakként/, magyar nyelv és irodalom /B szakon, második szakként, román nyelv irodalom vagy az egyik világnyelvhez társítva/, magyar néprajz /második szakként, magyar irodalomhoz társítva/. Magyar főszakon a helyek száma 50, magyar mellékszakon nincs külön beiskolázási szám. Szakmai szempontból már tanulmányaik kezdetén szakosodhatnak a hallgatók az irodalomtudomány, a nyelvtudomány vagy a néprajz iránti vonzódásuknak megfelelően. A három utolsó szemeszterben külön tanmenet szabályozza az újságíróképzést mint speciális képzési területet. /Péntek János: Filológia kar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

1991. augusztus 22.

A kolozsvári egyetem Magyar Filológiai Tanszéke nevében dr. Péntek János tanszékvezető aug. 22-én kelt nyilatkozatban tiltakozott Eira Penttinen finn lektor kolozsvári lakásának feltörése és távollétében való kilakoltatása ellen, mindezt a tanszékkel szembeni inzultusnak is tekintik. A lektort már Ceausescu idején is zaklatták, 1990. nyarán pedig a vámosok nem engedték be azt a harminc finn nyelvtankönyvet, amelyet az egyetemnek akart ajándékozni. /Dr. Péntek János egyetemi tanár, tanszékvezető: A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszékének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31.-szept. 1./

1991. december 13.

A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1992. február 22.

Febr. 21-22-én a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartotta idei első vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A vándorgyűlés meghirdetett témája: Proxemika a népi kultúrában. A proxemika a néprajzi kutatásban a térérzékelést, a térhasználatot, a tér tagolási módját jelenti. Több előadás hangzott el, köztük Vasas Samu egy kalotaszegi szokás, a tavaszi első juhfejés és tejelszállítás rituális rendjét elemezte, Oláh Sándor /Csíkszereda/ egy hargitaalji falu szimbolikus településszerkezetéről szólt, Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kert, gyepű, határ fogalomhármas nyelvtörténeti elemzését végezte el, a csíkszeredai Balázs János a lakodalom egy szokásmozzanatát vizsgálta, Keszeg Vilmos /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a mezőségi hiedelemvilág szerkezetét elemezte. Kolozsvári néprajz szakos egyetemi hallgatók mellett magyarországi néprajtosok is tartottak előadást a vándorgyűlésen. /Zakariás Erzsébet: A Kriza János Néprajzi Társaság idei első vándorgyűlése. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./

1993. április 27.

Erdélyi értelmiségiek riadtan nézik azt, hogy a magyarországi sajtó egy része támadta a Duna Tv-t. Péntek János kolozsvári egyetemi tanára Duna Televízió fontosságát elsősorban nyelvi szempontból értékelte. A nyelvi elszigeteltség feloldásában van nagy szerepe a Duna Tv-nek. Murádin László akadémiai kutató hozzátette: "A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban" van, mert egyre kevesebb az alkalom, hogy magyarul megszólaljanak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a Duna Tv sokat tehet a magyarságszemléket fejlesztése érdekében. Kötő József, az RMDSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kultúraépítő munkában vár segítséget a tévétől. Egyetemes magyarságban gondolkodó műsorokra van szükség. /Csáky Zoltán: Erdélyiek a Duna TV-ről. = Népszabadság, ápr. 27./

1993. május 4.

Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanárral készített interjút az újvidéki lap munkatársa. Péntek János figyelmeztetett: a kisebbségi helyzetben levő magyar nyelv külön fejlődése reális veszély. Ritkul az anyanyelv légköre. Erdélyben csak töredékesen ismertek a szaknyelvek. Az elszigetelődés, az asszimetrikus kétnyelvűség megnövelte a román nyelv hatását. Anyanyelvi szempontból legveszélyeztetettebb a moldvai magyarság, a dél-erdélyi és belső-erdélyi szórványok magyarsága, a Nagy-Szamos mente és a Máramaros magyar népessége, társadalmilag pedig a fiatal műszaki értelmiség és munkásság. Növekszik a kevertnyelvűség, gyakoriak a tükörfordítások. /Farkas Zsuzsa: "Ritkul az anyanyelv légköre". = Magyar Szó (Újvidék), máj. 4./

1993. október 8.

Kolozsvárott okt. 8-án ünnepélyesen megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem mellett működő Európa Közponot, melynek igazgatója Camil Muresan professzor lett, egyik aligazgatója pedig Péntek János professzor. Megalakításának egyik kezdeményezője és szervezője a Kolozsvárról elszármazott és most Saarbückenben szociológiát oktató Várhelyi István professzor volt. /(K.N.K.): Európa Központot avattak az egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. december 4.

1990-ben megalakult a Újságírók Szövetsége. Tevékenységéről nem lehetett sokat hallani. Idén év elején tisztújítás történt, az immár Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nevet viselő szervezet Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője elnökletével sokrétű tevékenységbe kezdett. Szorosabbra fűzték kapcsolataikat a magyar sajtó egészével, a Románián kívüli újságíró egyesületekkel. A MÚRÉ-nak jelentős szerepe volt az újságírószak megalakításában. Az újságíróképzéssel többek között Cseke Péter, Korunk szerkesztőségi főtitkára, Cs. Gyimesi Éva és Péntek János egyetemi tanárok foglalkoztak. A MÚRE működését anyagilag a Spectartor Alapítvány biztosítja. /(németh): MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1993. december 7.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ 1991 decemberében alakult meg, székhelye Sepsiszentgyörgyön van. A Háromszéken kialakult anyanyelvi mozgalom szervezői alakították meg a szövetséget. Első közgyűlésük 1992 márciusában volt Kovásznán, ahol elnöknek Zsigmond Győzőt, főtitkárnak Tulit Ilonát választották meg. Az idei közgyűlés Kézdivásárhelyen volt, ahol Tulit Ilonát /Sepsiszentgyörgy/ választották meg elnöknek, főtitkárnak Ördögh Gyárfás Lajost, az elnökségi tagok: Antal Sándor /Székelyudvarhely/, Komoróczy György /Székelyudvarhely/, Mészely József /Sepsiszentgyörgy/. Zsigmond Győzőt közben kinevezték a bukaresti egyetem hungarológiai karára, azért vált meg tisztségétől. Az AESZ tiszteletbeli elnöke, szellemi irányítója Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanár/Oláh István: Nyelvében élő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1994. január 4.

Tófalvi Zoltán ismerteti az emléktábla elhelyezésének kálváriáját, bizonyítva, hogy a hatalom a magyar kisebbség művelődéstörténeti évfordulóit igyekezik ellehetetleníteni. Erre bizonyság az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200. évfordulójára készített emléktábla sorsa. Már 1992 őszén megkezdődtek az előkészületek az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság évfordulójára. Az EMKE elnöksége pontosan felmérte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását 32 évvel megelőző marosvásárhelyi tudós társaság évfordulója az 1993. év egyik legjelentősebb művelődési eseménye. A cikkíró az EMKE nevében a kérdés legjobb ismerőit kérte fel előadás megtartására, többek között Benda Kálmánt, Benkő Lórándot, Benkő Samut, Éder Zoltánt, Deé Anikót, Tonk Sándort és Péntek Jánost. Az 1993. dec. 4-5-én megtartott előadások színvonalasak voltak. Az igazi vesszőfutást az emléktábla jelentette. 1992-ben a kolozsvári magyar színjátszás emléktáblájánál az volt a kifogás, hogy nem jelezték idejében a betűtípusokat, a tábla méretét, a városi tanács illetékes bizottsága pedig egyszerűen "elfelejtett" összeülni. Így azután az emléktábla nem arra az épületre került, ahol az első előadásokat megtartották, hanem a színház jelenlegi épületének előcsarnokába. A marosvásárhelyi emléktábla esetében kellett a részletes műszaki rajz, majd az illetékes műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezése. Ott azonban kiderült, hogy nem is hallottak az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságról. Ennek a társaságnak szász és román tagjai is voltak, ezért háromnyelvű emléktáblát terveztek. A helyi műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezésén kívül szükség volt az országos felügyelőség engedélyére is. Kerekes Károly parlamenti képviselő kétnapos utánajárással megszerezte azt is. Marosvásárhelyen a polgármesteri titkár. Popa Iuliana Elena aláírása is szükséges, a cikkíró ezért ült hivatali szobájában nov. 29-től dec. 3-ig. Végül a titkár kijelentette: nem írja alá az engedélyezést. Dec. 3-án Ioan Rakolta prefektus közölte: az emléktábla elhelyezése, leleplezése elmarad. A prefektus megkérdőjelezte az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság puszta létét is. Hiába a több mint tízezer oldal kézirat, az Aranka Györgyhöz küldött és a tőle származó 1235 levél, a könyvtárnyi irodalom arra, hogy Marosvásárhelyen 1793. dec. 3-án megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. /Tófalvi Zoltán: Emléktábla-kálvária. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

1994. április 30.

Ápr. 29-30-án tartották meg Szabédon és Kolozsváron a III. Szabédi-napokat. Szabédon a református templom falára elhelyezett, Hunyadi László szobrászművész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése alkalmából Hubay Miklós, a Magyar Pen Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője tartott beszédet. Kolozsvárott tudományos értekezlet kezdődött Magyar irodalom - magyar egyetem témakörben. Előadást tartott Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár, Cs. Gyimesi Éva, Péntek János Kolozsvárról, Szász János Bukarestből, Gheorghe Cusing Londonból, Pomogáts Béla és Hubay Miklós Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., RMDSZ Tájékoztató, 274. sz., máj. 3./

1994. június 21.

Cs. Gyimesi Éva és Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai Adrian Nastasehoz, a kormánypárt elnökéhez írott levelükben az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének támogatását kérték. /Magyar Hírlap, jún. 21./

1994. június 27.

Cs. Gyimesi Éva és Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai a magyar szakos tanárok és hallgatók nevében levelet intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnökhöz, ebben kérték, tegyen meg mindent, hogy az oktatási törvénynek ne legyen diszkriminatív jellege, a törvénynek biztosítani kell az anyanyelvű oktatás teljes szabadságát. Adrian Nastase most vált kegyvesztetté, összeveszett Iliescu elnökkel. /Népszava, jún. 27./

1994. július folyamán

Péntek János Kolozsváron általános nyelvészetet és etnológiát tanít a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. A romániai magyarság nyelvhasználatáról, anyanyelv helyzetéről, problémáiról fejtette ki gondolatait Aniszi Kálmánnak. A romániai magyarság nyelvének vannak patologikus tünetei: sorvadásos jellegűek /sorvad, mert funkcionális mozgásterét leszűkítették, kiszorult a közéletből, sőt jórészt az oktatásból is/, keringésiek /nincs állandó kapcsolat a belső változatok között, a szaknyelvek elsajátítása korlátozott, hiányzott a természetes kapcsolat az anyaország és Erdély, valamint az egyes nyelvjárásterületek, nyelvi szigetek között, az egyes területek nyelve elszigetelődött egymástól/, a nyelvi műveletlenségből adódó kevertnyelvűség, az idegen szavak felesleges átvétele, idegen szerkezetek használata. További probléma az obszcén, trágár szavak, vulgarizmusok gyakori alkalmazása. Az intézményesített hazugság a nyelvet is diszkreditálja. - Nyugatról kelet felé haladva az erdélyi magyar nyelvjárások a kiejtés, az artikuláció szempontjából távolodnak az irodalmi nyelvtől, azaz a magyar nyelvi normáktól. Ezzel párhuzamosan, mintegy kontrasztként, érzelmileg egyre dúsabbak, egyre gazdagabbak ezek a nyelvjárások. A Mezőségen a legtöredezettebb a nyelvjárás, itt a legbántóbb a kevertnyelvűség. Nagy nyelvi romlás ment végbe a székely nyelvjárás keleti peremén, ahová a legutóbbi időkig sem jutott el a magyar rádió hangja sem. A városok regionális köznyelve sivár képet mutat. /Magyar Élet (Budapest), 7. sz., júl./

1994. november 1.

Kétszáz jelentkező volt idén a Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszékének ötven helyére, tájékoztatott Péntek János tanszékvezető. További tíz-tíz magyar diák jutott be az újságíró, a pedagógia-magyar és a protestáns teológia-magyar szakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1995. január 21.

Jan. 21-én Árkoson az anyanyelvi mozgalom helyzetéről tartott megbeszélés az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/, képviseltette magát az EMKE és az RMDSZ Oktatási Főosztálya is. Eördög Gyárfás Lajos, az AESZ főtitkára ismertette az elmúlt évek anyanyelvi versenyeit, az anyanyelvi táborokat, az Egyház és anyanyelv című, Kolozsváron tartott rendezvényt. Péntek János egyetemi tanár, a Magyar Tanszék vezetője, az AESZ társelnöke figyelmeztetett a nyelvi különfejlődés veszélyeire és az anyaországi hasonló szervezetekkel való kapcsolatok fontosságát hangoztatta. A kolozsvári Aranka György Nyelvművelő Kör is bemutatkozott. Javasolták a romániai magyarság nyelvállapotának felmérését. Szó volt még a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről, amelyet idén ápr. 21-24-e között rendeznek meg, Nagyenyeden. Az AESZ tisztújító ülést tartott. Elnök: Zsigmond Győző /Sepsiszentgyörgy/, adjunktus a bukaresti egyetemen, társelnök: Péntek János professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./ Az AESZ felvállalta a népfőiskolák nyelvi programját. A felnőtt közösségek nyelvállapotán jócskán akad javítanivaló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

1995. február 18.

Febr. 18-án Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben tartotta soros ülését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ vezetősége. Zsigmond Győző egyetemi adjunktus, a szövetség elnöke tartott bevezetőt, majd Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár emlékezett a székelyudvarhelyi származású, nemrég elhunyt nyelvtudósra, Fülei Szántó Endrére. Az AESZ ebben az évben megszervezi a rádió és a televízió nyelve című konferenciát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1995. április 4.

Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1995. május 5.

A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották. Tizenegy megye 120 diákja vett részt a vetélkedőn. A bíráló bizottságban -többek között - Zsigmond Emese, a Napsugár(Kolozsvár), máj. 5./ főszerkesztője, Murádin László nyelvész, dr. Péntek János egyetemi tanár vett részt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Bethlen Gábor Kollégium. Krizbai Jenő kollégiumi igazgató köszöntője után Kányádi Sándor tartott előadást az anyanyelvről. A vetélkedő idején a kísérő tanárok számára dr. Péntek János, dr. Murvai Olga és Murádin László tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./

1995. szeptember 1.

Balázs Sándor beszélgetett Péntek Jánossal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjével. A Bolyai Tudományegyetem újraindításának 1989 decemberének utolsó napjaiban lett volna esélye, a nagygyűlésen, amelyet az akkori magyar vezetők óvatosságból lefújtak, emlékeztetett Péntek János. A magyar politikusok, de az egyetem magyar oktatói sem képviselték következetesen az újraindítás ügyét, áltatták magukat a Tom Lantos-ígérettel, hogy lesz egyetem. A Bolyai Társaság magára maradt, sok volt ellene az indokolatlan támadás. Péntek János számára is elég gond volt az elöregedett tanszék építése, fejlesztése, a néprajz, a finn szak elindítása, az újságíró- és könyvtárosképzés vállalása. - Szerencsére az egyetem szenátusában több az ellenzéki nézeteket valló, azonban mindig fel kell lépniük a magyarellenesség miatt. Péntek János óvott az értelmiségi illúzióktól, attól például, hogy az értelmiségiek találkozói, egyetértése befolyásolják a politikát, elősegítik a toleranciát. Ennek semmi jele sincs. - A diktatúrák jellemzője a belső kettősnyelvűség, a személyi /őszinte/ és szerepre irányuló /színlelt/ közlés szétválasztása, a nyelvi színlelés általánossá válása. A múlt persze kísért. A szómágia jellemző a politikára és az oktatásra is. /A Hét (Bukarest), aug. 11., tényleges megjelenés: szept. 1./

1996. február 14.

Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1996. március 23.

A szórványokról tartottak tanácskozást márc. 22-24-én Illyefalván a kolozsvári és temesvári szórványalapítványok, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége rendezésében. Egyed Ákos a szórványosodás történetéről beszélt, majd Vetési László református lelkész "az egyenlő utolsó bástya"-jelenséget taglalta kifejtve, hogy ez mennyire túlterheli az egyházat, s a funkciók összekeveredéséhez vezet. Bodó Barna megállapítása, miszerint a szórványok ma számbeli többséget jelentenének Erdélyben, élénk vitát váltott ki. Szilágyi N. Sándor idézte a statisztikai adatot, mely szerint az erdélyi magyarság 56 %-a olyan településen él, ahol a lakosság több mint felét képezi. Péntek János kolozsvári tanszékvezető tanár arról a folyamatról beszélt, mely a művelt közmagyar nyelv kialakulásához vezetett. Trianon után a közmagyar már nem tölthette be egységesítő szerepét a nyelvváltozatok között, eltávolodás indult meg. Robbanásszerűen megnőtt a kölcsönszavak száma, a regionalitást nem ellensúlyozta a közmagyar nyelv, s a nyelv olyan változatai is regionalizálódtak, mint a szaknyelvek, melyek egységesülése korábban lezárult. A professzor a továbbiakban a nyelvi rendszer bomlásának jelenségeit taglalta. A művelődés és a néprajz kérdéskörének előadója Keszeg Vilmos volt. Csicsó Antal megjegyezte, hogy a moldvai csángókhoz csupán a népi kultúra vonalán kellene közeledni, nem a nemzeti tudat vonalán. A moldvai csángók kimaradtak a magyar nemzettéválás folyamatából, ezért reagálnak riadtan az ilyen közeledésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1996. április 26.

Péntek János nyelvész, kolozsvári egyetemi tanár kifejtette: a kisebbségi nyelveket nem lehet hivatalos helyen használni, ennek következményeként a nyelvhasználat fontos területei beszűkültek, majd elsorvadtak. Két területet említ, az egyik a hivatali, az adminisztratív nyelv. Nem ismerik a magyar elnevezéseket, ezért használják a buletint stb-t. Ugyanez történt a szaknyelvekkel: a technikai szaknyelv eltűnt a kisebbségi nyelvhasználatból. Az asszimetrikus kétnyelvűség az anyanyelv rendszerének bomlását eredményezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1996. május 4.

Máj. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ közgyűlését. Benkő Samu elnök méltatta a hat évvel ezelőtt ugyanebben a teremben újraindított egyesület tevékenységét. A közgyűlésen tartotta meg ünnepi millecentenáriumi előadását dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA és az EME tiszteletbeli tagja. Emlékeztetett arra, hogy száz éve a milleniumot csak Magyarországon ünnepelték, ma viszont az egész világ visszhangzik az 1100-as évfordulótól: olyan magyarok révén, akik fölött országhatárok léptek át, vagy akiket a történelem szétszórt a szélrózsa minden irányába. Nemzetünk egyharmada él olyan ellenséges, beolvasztásra vagy elűzésre berendezkedett környezetben, amellyel szemben csak egy új nemzettudat kialakításával állhatunk helyt, hangsúlyozta. A tét ugyanaz, mint Géza fejedelem idején: magmaradásunk. Sok félrevezetett népben él velünk kapcsolatban a hunokról, avarokról vagy más ázsiai lovas népekről kialakított negatív séma. Azonban Magyarország teljesítményét elfogulatlanul csupán a kárpát-medencei valósággal lehet mérni. A különféle autonómiákban élő népcsoportok is hozzájárultak a történelmi építő munkához, a fő mozgató erőt vitathatatlanul a magyar államiság léte és a római egyházhoz való kapcsolódás jelentette. Felekezeti iskolarendszerünk egy évezreden keresztül fejtette ki áldásos tevékenységét, nem csoda, ha kitartóan ragaszkodunk hozzá. A magyar állam katonai ellenállásának köszönhető, hogy a XIV. század végén a román fejedelemségek még nem kerültek török fennhatóság alá. Jó lenne azokkal közösen ünnepelni, akikkel közösen éltük át ezt az időszakot, erre azonban jelenleg nincs remény. A mi mostani feladatunk főként lelki önbecsülésünk és büszkeségek feltámasztása, mert ez a bennünket ért legrombolóbb válság, melynek köszönhetően Európa legpesszimistább nemzetévé váltunk. Ismét egy megváltozott Európába kell, megváltozott szellemben, bekerülnünk, fogalmazott Jakó professzor. - Az előadást követően megvitatták az EME jelentéseit, elfogadták költségvetését. A választmány lejárt megbízatású tagjai helyébe újakat választottak. Ezek: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József és Gyenge Csaba. Végül új tiszteletbeli tagokat választottak Csűrös István, Nagy Jenő és Jeney Dezső személyében. Jelen volt Szőcs Ferenc, bukaresti magyar nagykövet is. /Ördög I. Béla: Megtartotta ünnepi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-448




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998